Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. június 25. péntek, 19:00
Tűzvarázs bérlet VII.
2020. április 27., hétfő 19:00
Műsor:
Mendelssohn: III. (a-moll, „Skót”) szimfónia, Op. 56
Mahler: Adagietto az V. szimfóniából
R. Strauss: A rózsalovag – szvit, Op. 59
Vezényel: Ligeti András
Közreműködők: Miskolci Szimfonikus Zenekar
Bécsi keringő és pikáns komikum, nosztalgia, szenvedély, játékosság és szépségszeretet vegyülete A Rózsalovag zenéje. Mert hiába a kezdeti fiatalos, túláradó virtus – modernség, polgárpukkasztó fenegyerekség –, pályája derekán Richard Strauss egyszer csak visszatért a hagyományok talajára, és szellemében oly régimódian bécsies operazenét komponált, mintha nem is bajor, hanem egy másik, jóval híresebb osztrák muzsikusfamília tagja lett volna, akikhez egyébként csak névrokonság kötötte. Ifj. Johann Strauss után Rózsalovagjával (1909–10) egyszeriben ő is keringőkirálynak számított tehát, s a varázslatos operazenéből nyújt keresztmetszetet az abból összeállított nagyzenekari szvit.
Folytatásként, de kontrasztképpen is, a Strauss-kortárs és barát Gusztáv Mahler legmegrendítőbb alkotói vallomásainak egyike csendül föl: az V. szimfónia (1901–02) Adagietto tétele. Hárfára és vonósokra készült „parány”, de megcsillan benne a végtelen; kozmikus tágassága rabul ejt, sokáig fogva tart.
Felix Mendelssohn-Bartholdy a megírás gondolatától a végső formába öntésig (1842) tizenhárom éven át érlelte leghosszabb keletkezési idejű szimfóniáját. Az ihlető alapélményről ő maga tudósított 1829-es skóciai útja alkalmával, melynek egyik helyszíne a történelmi atmoszférájú Holyrood-i Stuart-kastély volt: „Ma mély alkonyatkor elmentünk a palotába, ahol Mária királynő élt és szeretett; mutatnak ott egy kis szobát,… onnan vonszolták ki Rizziót egy sötét sarokba, s ott gyilkolták meg… A mellette levő kápolna bedőlt, fű és borostyán növi be sűrűn, a (ma már) széttört oltárnál koronázták Máriát Skócia királynőjévé. Minden romos, korhadt, és derűs ég ragyogja be. Azt hiszem, megtaláltam Skót szimfóniám elejét”. A kompozíció így a napfényes „Olasz” szimfónia ellentétpárja az életműben: előbbi a szerző legtündöklőbb hangú, legdallamosabb és legnépszerűbb darabja a műfajban, a „Skót” viszont az alkotói individualitás oldaláról nézve talán a legmélyebb. S a mű teljes palettája nem csupán kísérteties „kastély”-zenét tartogat: a pezsgő második tétel a szabadba visz – hallgatásakor akár magunk elé is képzelhetjük az üde zöld dombvidéket –, míg a fináléban skót duda-utánzás is helyet kapott!
Mozgalmas, pörgős időszak: gőzerővel készül a Fővárosi Nagycirkusz a „Csillagok, égbeli tűk” című előadásra
Janikovszky Éva eddig színpadon soha be nem mutatott könyvei alapján, először színpadon: a születéstől a kiskamaszkorig az élet minden nyűge.
Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet - és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak -, negyven év után ismét látható lesz a Budapesti Operettszínházban.
Tavaly már a Budapest Aréna is szűknek bizonyult, ezért – közkívánatra – 2024-ben az MVM Dome színpadára érkezik a világhírű…
A karneváli események koronája minden évben a Margitszigeti Szabadtéri Színpad mesés környezetében bemutatott gálaműsor, a külföldi és hazai táncegyüttesek közel…
A februári koncert után májusban Brahms újabb két magyar tánca, egy kihívást jelentő versenyműve és mélységeket megjáró szimfóniája kerül a…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!